(Szerző: Feczkó Csongor; Képek: Németh Tamás)

Ittlétünk negyedik hétvégéjén kirándulni mentünk Tihanyba. Ennek célja egyrészt osztálykirándulás, összekovácsolódás volt, másrészt a bencés rend és a bencés értékek tüzetesebb megismerése.

Szeptember 23-án útnak indultunk a Tihanyi-félszigetre. Előző nap kaptunk ételcsomagot, mely két ember számára kenyeret, dán szalámit, kolbászkrémet, croissant-t és „kockasajtot” tartalmazott. Valakinek sok, nekem például kevés volt, mivel nagyon szeretem ezeket az ételeket.

Kirándulásunk első napja kisebb túrából állt, a Lóczy Lajos Tanösvényt jártuk végig. Tihanyban állt meg a buszunk, innen indultunk túránkra. Az első állomás a Szélmarta-sziklák voltak, itt tízóraiztunk. Utunkat a Kis-erdő-tető felé folytattuk, útközben gyönyörű kilátás nyílt a Külső-tóra. Hamarosan szőlőket, gyümölcsösöket érintve a Belső-tó partjára érkeztünk. Bevártuk a csapat lemaradozott részét, és továbbmentünk az Aranyház-gejzírkúphoz.

Az Aranyház-gejzírkúpnál

Itt mindenki nagy örömmel mászott föl a sziklákra, a leghajmeresztőbb mutatványokkal. Nagyon tetszettek nekem a sziklák, ugyanis nagyon szeretek mászni. Persze a legnehezebb részen próbálkoztunk, kisebb-nagyobb sikerrel. Továbbindulva kis kitérőt tettünk az Átjáró-barlanghoz. Visszatérve a tanösvényre további gejzírkúpokat érintve folytattuk utunkat. Hamarosan megálltunk ebédelni. Itt a csapat kis része papírszemétből és gallyakból kis tüzet rakott. Ezt sokan körbeültük, jót beszélgettünk. Hosszabb útszakasz következett, ám hamarosan kiértünk a műútra az erdei iskolához.

Folytattuk túránkat, nehezebb szakaszok következtek. Meredek emelkedők voltak, de a gyönyörű kilátás a Balatonra feledtette velünk a fáradtságot. Sajnos a turistajelzések nem voltak minden esetben felfestve, ezért sok elágazásnál többen kerestük a jelzést a különböző ösvényeken. Nemsokára felértünk a gerincre, és az útvonalat kissé elhagyva egy csapáson fölmásztunk az Apát-hegyi-kilátóhoz.

Innen már csakhamar lejutottunk a műúthoz, ahol felvett minket a buszunk. Nagyon élveztem a túrát. Szállásunk Alsóörsön, a bencés nyaralóban volt. Nagy nehézségek árán sikerült kinyitni a szobákat. Mindenki behordta a csomagját, majd társasozással múlattuk az időt, amíg meg nem érkezett: a PIZZA. Vacsorára ugyanis pizzát rendeltünk. Nagyon finom volt. Étkezés után egy filmet néztünk meg a Pannonhalmi Bencés Főapátságról, sok új dolgot tanultunk.

Nagy nehezen mindenkinek jutott fekvőhely és végre sikerült mindenkinek lefürdenie és lefeküdnie. Fáradtak voltunk, hamar álomba merültünk. Másnap reggel reggeli után kitakarítottunk magunk után, majd Tihanyba mentünk szentmisére. Ezután megnéztük az apátságot, I. András királyunk sírját, majd következett a mindenki által várva-várt ebéd. Szabadprogram következett, majd nemsokára hazaindultunk Pannonhalmára.

Olyan volt a kilátás, hogy le sem bírtuk venni róla a szemünket.

A kirándulás mindenkinek tetszett és a javára vált. Sok új dolgot tudtunk meg, sokat tanultunk és a csapat kezd összekovácsolódni.